Pillanat
Az MSZ EN 13286-47 szabvány és a 2022.december 15-én hatályba lépett e-Ut 06.02.11 és 06.02.13. Útügyi Műszaki Előírások már előírják a hidraulikus kötőanyagú keverékek laboratóriumi vizsgálatát
A szükséges kötőanyag-tartalom meghatározásához legalább három különböző kötőanyagtartalmú keveréket kell készíteni
A keverékekből Proctor tömörítő berendezés segítségével meghatározott tömörségű próbatesteket hozunk létre
Az adott keveréknek meg kell határozni a CBR-értékét közvetlenül a bedolgozást követően (IPI-érték), 4 naposan, majd 28 naposan, ezért legalább 3 db próbatestet készítünk el keverékenként (06.02.13:2022)
Fontos a kezelésre szánt talaj talajfizikai paramétereinek megismerése
Víztartalom: A legtöbb kötőanyagtípusnál a reakcióképesség biztosításához nélkülözhetetlen a talaj víztartalmának beállítása.
Szemmegoszlás vagy plasztikus index paraméterek felhasználásával kiválasztható a kezelésnek leginkább megfelelő kötőanyag típusa
Tömöríthetőség: A tervezett keverék kötőanyag-tartalma százalékosan a ρdmax-hoz viszonyítva határozható meg, míg a keverékhez szükséges víztartalma a wopt alapján tervezhető meg.
Szervesanyag-tartalom: A szerves talajok talajstabilizációra nem alkalmasak
Szulfáttartalom: Mész vagy hidraulikus kötőanyag hozzáadásával tervezett talajkezelés során szükséges elvégezni.
Ahhoz, hogy egy hidraulikus kötőanyagú keveréket az e-Ut 06.02.11:2022 Útügyi szabvány szerint megfelelő földműanyag kategóriába tudjuk sorolni különböző vizsgálatokat kell elvégeznünk rajta.
Stabilizált keverékek minősítés vizsgálatai
Közvetlen teherbírási index (IPI) és CBR vizsgálat: Az értékek megadásához ugyanazon keverékből készült, de eltérő módon tárolt próbatestek CBR értékét kell összehasonlítani.
Egyirányú nyomószilárdság-vizsgálat: Fagyállóság ellenőrzésre irányuló vizsgálat.
Lineáris duzzadás vizsgálat: Csak finomszemcsés talajok stabilizálása esetén kell elvégezni
Az eredmények kiértékelését az EN 16907-4:2018 szabvány alapján végezhetjük el